A 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) lényeges változásokat tartalmaz a korlátolt felelősségű társaságok (kft.) törzstőke minimumával kapcsolatban. Az új szabály értelmében 2016. március 15-ig a jegyzett tőkét a jelenlegi 500 ezer forintról 3 millió forintra kell megemelniük az érintett cégeknek.
A közelgő határidő miatt tekintsük át a tőkeemelés lehetséges módjait.
A tőkeemelés során csak a 6 hónapnál nem régebbi, taggyűlés által elfogadott mérlegben szereplő adatokat lehet figyelembe venni. Ennek megfelelően a most indított társasági szerződés módosításnál
– vagy a mostani állapotnak megfelelő közbenső mérleget kell készíteni,
– vagy az éves zárást követően elkészített, 2015. december 31-i dátummal elkészített mérleg adatait kell figyelembe venni.

Tegnap jelent meg a hivatal honlapján a tájékoztatás, mely szerint a 2/2015. (II. 3.) NGM rendelettel módosított, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 11/A. §-a alapján 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval, amelynek elindításával adatexport1 végezhető

• a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott számlákra, illetve
• a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

A szabályozás alapján mindenkinek figyelnie kell arra, hogy 2016. január 01-től kiállított gépi számláiról a hatóság bármikor le tudja kérni az adatokat!

2015.09.30., forrás: lapszemle

Mérlegelheti a kormány, hogy csökkentse a lakásépítések 27 százalékos áfáját, amely újabb lökést adhat a beruházásoknak – idézi a Magyar Idők szerdai számában megjelent, Varga Mihállyal készült interjút a napi.hu.

A nemzetgazdasági miniszter szerint hamarosan újabb, a szolgáltató szektorban működő vállalkozások számára írják elő az online kasszák használatát, a jogszabály tervezetét már szövegezik. Az érintettek között lehetnek a szervizek, gépjárműalkatrész-kereskedők, pénzváltók, masszőrök, de vizsgálják annak lehetőségét is, hogy érdemes-e előírni, hogy diszkókban, fitneszklubokban is online kasszával állítsák ki a nyugtát – olvasható a napi.hu-n.

2015.10.02.,  forrás: NAV

Szünet nélkül ellenőriztek a nyáron a NAV revizorai és pénzügyőrei. A csúcsszezon másfél hónapja idén sem okozott kellemes meglepetést: még mindig gyakran elmarad a nyugtaadás, többször kihagynak a pénztárgépek, feketén alkalmazzák az idénymunkásokat és zugárusok rontják a tisztességes kereskedők piacát.

A nyári rendezvényeken, strandokon, éttermekben és a jó időben csúcsforgalmat bonyolító szolgáltatóknál nemcsak napközben, hanem akár az éjszakába nyúló programokon is felbukkantak a NAV munkatársai. Az országos akció a fesztiválokra és a nyári szezonra jellemző eseményekre, szolgáltatásokra fókuszált. Több mint 14 ezer ellenőrzés mérlege alapján derült ki, hogy minden negyedik kereskedő illetve szolgáltató megpróbál valamilyen trükkel előnyhöz jutni a tisztességes vállalkozásokkal szemben. Nem ritka, hogy nemcsak a bevétel jelentős részét igyekeznek eltitkolni, sokan még adószámot sem váltanak ki, azaz mindenféle engedély és papír nélkül üzletelnek.

Az ellenőrök nemcsak a strandokon, piacokon, zöldségeseknél, palacsintázókban és lángossütőknél vizsgálódtak, hanem az interneten hirdetők gyakorlatát is ellenőrizték. Így találkoztak adószám nélküli kozmetikum-kereskedővel, kontár taxissal.

2015.10.05.  forrás: MTI

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átszervezése kapcsán még nem született végleges tervezet, ezért érthetetlen a szakszervezet “támadása” – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkár vasárnap az MTI-vel, reagálva a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének kifogásaira.

Az érdekvédelmi szervezet elnöke, Holecz Gábor az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, elutasítja a NAV „buldózer-típusú” átalakítását. A tömörülés szerint át kell gondolni a megyei igazgatóságok összevonását, illetve a középfokú szervek teljes megszüntetését, és sérelmezik, hogy mind a beosztotti, mind a vezetői állomány a sajtóból értesül a különböző átszervezési koncepciókról.

Tállai András erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági tárca a szakszervezetek bevonásával kívánja végrehajtani a szükséges változásokat. Éppen ezért is érthetetlen, hogy a szakszervezet a valós tények ismerete nélkül, azonnal, durva támadást indít az átalakítás ellen, miközben ez az adózók magasabb színvonalú kiszolgálását és a költségvetési bevételek hatékonyabb beszedését hozná el” – fogalmazott a parlamenti államtitkár, aki a jövőben miniszterhelyettesként fogja felügyelni az adóügyeket, a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül létrejövő önálló adóügyi államtitkárság vezetőjeként.